A
pillanat melyben megláttalak,
Tudtam,
hogy igen, te vagy az.
Te
vagy az én legnagyobb bajom,
Szívem
neked adom, elfogadod-e vajon.
Szép
az élet és szép vagy te,
Szemeim
szemeidbe mélyesztem.
Csak
egy csöppnyi, röpke pillanat,
Rengeteg
elsuhanó gondolat.
Kellesz
nekem most és azonnal,
Szíved
akarom hallani, ahogy dobban.
Akarom,
hogy szeress, mint férfi a nőt,
Akarom,
hogy akard, én legyek a szeretőd.
Szívem,
lelkem azóta csak érted remeg,
De
vajon a másik szív viszont szeret?
Csakhogy
tudd, nem kell nekem semmi,
Csak
egyszerűen veled szeretnék lenni.
Én
szeretni foglak, amíg csak élek,
Bármit
sodorjon utamba az élet.
Én
várni fogok rád örökkön-örökké,
S
ha megérkezel, el nem engedlek többé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése